"Waking Life"

- Hé.
- Helló.
- Álmodó vagy?
- Aha.
Nem láttam mostanában túl sokat belőletek. Kemény idők járnak az álmodókra.
Azt mondják az álmodás meghalt, és ma már senki sem csinálja.
Pedig nem halott. Csak elfelejtettük.
Kivették a nyelvünkből. Senki sem tanítja, senki sem tudja, hogy létezik.
Az álmodó az ismeretlenségbe száműzetett. Én próbálok ezen változtatni, és remélem te is.
Azzal, hogy minden nap álmodok. A kezemmel és az elmémmel.
A bolygónk most fog szembenézni eddigi legnagyobb problémáival. Úgyhogy akármit is csinálsz, ne unatkozz.
Ez a lehető legizgalmasabb időszak, amikor valaki élni akarna.
És az egész csak most kezdődik. (szerk.: a film 2001-ben készült)
Ezer év egy pillanat. Nincs semmi új, semmi más. Ugyanaz a terv mindig.
Ugyanaz a felhő, ugyanaz a zene, ugyanaz az érzés, egy óra vagy egy örökkévalósággal ezelőtt.

Nincs itt semmi, semmi nincs már nekem.
Már emlékszem, ez megtörtént velem. Ezért mentem el.

Elkezdtél válaszokat keresni. Nehéznek tűnik, de nagy a díja.
Tornázd az agyad alaposan, de tudd, hogy ez csak torna.
Készíts gyönyörű tárgyakat, oldj meg problémát, fedezd fel a létező univerzum titkát.
Mentsd meg az érzékeid behatásait.
Érezd az örömöt, bút, nevetést, empátiát, szenvedélyt... és vidd magaddal egy bőröndben.



Ha megnézzük az emberi fejlődés állomásait, meg kell néznünk az organizmus fejlődését, aztán annak a környezettel való interakciójának fejlődését.
Az organizmus fejlődése az élet fejlődésével kezdődik, az emberszabásúakon át az ember evolúciójáig.
Neandervölgyi, Cro-Magnon-i ember.
Ez három vonalat jelent: biológiai, antropológiai, városok, kultúrák fejlődése, azaz kulturális, ami már emberi kifejezés.
Ez a lakosság evolúciója, nem pedig az egyéneké.

És ha megnézzük az időszakaszokat...
2 millárd év az élethez, 6 millió év az emberszabásúaknak, 100,000 év az emberiségnek... lehet látni a fejlődés mintájának szűkülő mivoltát.
Ezután jön a mezőgazdasági, tudományos és ipari forradalom, ami 10,000 év, 400 év, 150 év.
Ez is az evolúciós idő szűkülése.
Ez azt jelenti, hogy az újabb fejlődési szakasz addig a pontig szűkül, mikor már láthatjuk hatását ebben az életben, ebben az emberöltőben.

Az új evolúció alapja az információ, méghozzá kétfajta: digitális és analóg.
A digitális lesz a mesterséges intelligencia.
Az analóg a molekuláris biológia, élőlények klónozása.
A kettő összeér neurobiológiaként.

A régi evolúció minta szerint, egy meghalna, a másik pedig fejlődhetne.
De az új minta szerint különálló csoportokban, kölcsönös támogatással léteznének.
Függetlenül külső tényezőktől.
Ami érdekes, az evolúció személyiségközpontúvá válik, az egyén vágyaiból és szükségeiből fog eredni, nem egy külső, passzív folyamat lesz, ahol az egyén csak a kollektíva szeszélye.

Szóval létrehozol egy neo-embert, új személyiséggel és tudattal.
De ez csak az evolúciós ciklus eleje... mert ahogy jön a következő ciklus, a bevitel egy új intelligencia lesz.
Ahogy intelligencia rakódik intelligenciára, képesség képessségre, a sebesség megváltozik.
Meddig? Amíg el nem érsz egy gyors ütemet... ami csak az ember rögtöni kiteljesedéseként képzelhető el, ember és neo-ember lehetőségekkel.
Valami teljesen más lehet.
Lehet az egyén felerősödése, vagy az egyén létének megtöbbszöröződése.
Párhuzamos lét az egyénnel, amit már nem korlátoz lét és idő.
És ennek a neo-ember-evolúciónak manifesztálódása drámaian tudatos lesz.
Ez az érdekes része. A régi evolúció rideg. Steril. Hatékony, nem?
És az eredményei szociális alkalmazkodások.

Élősködésről, dominanciáról, moralitásról beszélek.
Háború, kizsákmányolás, ezekről leválik a hangsúly. Ezek visszafejlődnének.
Az új evolúcios paradigma az igazi emberi jellemvonásokat hozná elő, mint az igazság, lojalitás, és hűség.
Ezekben fog megnyilvánulni az új evolúció.
Ezt szeretnénk látni. Jó lenne.

Az önpusztító egyén teljesen elszigetelt és magányos. Az emberi közösség kívülállója.
Azt gondolja, "Őrült vagyok."
Csak azt nem veszi észre, hogy a társadalmat, mint őt is, nem igazán érdeklik a veszteségek és katasztrófák.
Ezek a háborúk, éhezések, árvizek és földrengések egy igényt szolgálnak.
Az ember káoszt akar. Sőt, szüksége van rá.
Válságra, viszályra, lázongásra, gyilkosságra, ezekre a szörnyűségekre.
Ellenállhatatlanul vonz minket a halál és pusztulás okozta szinte orgiaszerű állapot.
Mind bennünk van. Dőzsölünk benne.
Persze, a média ehhez szomorú arcot vág, nagy emberi tragédiákként beállítva őket.
De tudjuk, hogy a média funkciója sosem az volt, hogy eltüntesse a gonoszt a világból.
Célja az, hogy megszokjuk a gonoszt és tudjunk vele együtt élni.
Az erők passzív megfigyelőkként akarnak minket."

Eamonn Healy @ Waking Life