"Néha"

Néha jobb leírni szavakat egymás után ösztönből, első villanásra és végigolvasás nélkül megnyomni az "elküld" "létrehoz" " megjelenít" "igen" "next" "tovább" gombot, tudva, hogy őszinte volt.


BEJEGYZÉS KÖZÉTÉTELE

OK

"Music = Life"

Tegnap volt egy sok órás beszélgetésen egy nagyszakállú emberrel, aki talán az ország egyik legtapasztaltabb zeneipari feje és akit nagy örömömre barátomnak gondolhatok. Meglepő és valahol fájdalmas élmény volt rájönni, hogy mennyi mindenben egyetértünk és mennyi gondolatot mondott ki helyettem. Sok olyat is, amit szerettem volna rosszul gondolni. Ezért volt néhol fájdalmas pár bólintás. Megpróbálom összefoglalni a gondolatainkat, egy picit magamnak is, hogy a jövőben is tudjak hova tartani, ha rossz lenne az irányom.


Hozzáállás:
(A legfontosabb. Minden csak és kizárólag ezután következhet.)

Építeni kell, nem rombolni. Tapasztalni kell, megérteni kell, átérezni kell. Nincs helye irigységnek, furkálódásnak és rosszindulatnak. Minden negatív kimenő energia visszaér, ugyanúgy ahogy a pozitív is. Munkában ez sokszoros szorzóval érvényes. Tilos a gyávaság és mellébeszélés, minden alkalommal visszaüt. Ha férfiasan bevalljuk a hibát amit vétettünk, megmarad a becsület. Főként magunkkal szemben kell megtartanunk a hitünket, ezt pedig csak így lehet. Ha ez nincs meg, az befektetett energia szertefoszlik. Az pedig hihetetlen pazarlás, nulláról kezdeni mindig nehéz. Ha segítünk a másiknak is teret nyerni a munkájában (ami fedi a sajátunkat), saját magunk is új tereket kapunk, ami az egész egységet építi. És ez jó.

A zenei élet rengeteg változáson ment keresztül az utóbbi pár évben. Főbb hatások a kábítószerben, a médiában és az internetben keresendők. Egy-két generációval előttünk egy zenei eseményre azért jártak az emberek, hogy meghallgassák azt. A zene volt a főszereplő, nem pedig az esemény, illetve a körítés. Ha 2007-ben megnézünk egy hasonló kaliberű alkotást, a közönség a bulizásért érdeklődik, mint olyan. Amikor egy 92-es technoparty kelléke volt az LSD vagy az extasy, most a főszereplője, fenntartója és indító oka egy hétvégi kirándulásnak. A zene pedig a háttér, a közeg és a körítés a kitöréshez. (Legalább lenne tényleg az. De nem. Nem az.)

A Zene háttérbe szorulása számomra különösen szívfájdító, mert én igenis a zenét tartom az első helyen, minden mással szemben. Mivel ott is van a helye. A zenész egy szócső, de nem a kiindulópont, vagy motor. A Dj egy szűrő, nem pedig teremtő energia. A hangszer eszköz, nem pedig cél. A klub egy segítő kéz a fejlődéshez, kikapcsolódáshoz, feltöltődéshez, élményekhez, nem pedig az Isteni döntéshozás eszköze a tudatlan emberek feje fölött. A média egy csatorna, mindennek a kiteljesedésére, közvetítésére és lekommunikálására, egymásratalálások helyszíne. Egy közeg, ahol találkoznak a szavak és gondolatok. Nem pedig véleményformáló erő, amire az utóbbi pár évtizedben előszeretettel használják. (Bár most nagy szerencsére kezd megdőlni a mérleg a mi oldalunkra, de ez az internet egyik hatása a sok közül)

Az internet túl nagy falat, most nem mennék bele. A sarkított lényeg, hogy lehetőségünk van belőle mindent megismerni, megkaphatunk minden információt és tapasztalati alapot, fejlődhetünk általa a saját szánk íze szerint és megkönnyíti a zene terjedését. Az azonnali feedback is visszaköszönhet általa, ami eddig maximum koncerteken volt érezhető. Ez okos felhasználással rengeteg előnyt jelenthet.

Alapok:

Nincsenek. Saját erőből lehet csak dolgozni, segítségre nem szabad számítani. Ha olyanba kezdünk bele, amit mi egyedül nem tudunk megcsinálni, akkor hihetetlen veszélyes vállalkozásba kezdtünk. Ezt lehetőleg el kell kerülni. Jelenleg sokszoros mínuszból indul minden, azt tudomásul kell venni. Barátok, munkatársak, társak, segítő kezek vannak, de arra támaszkodni, azokat alapul venni vakmerőség és felelőtlenség. Az alkotáshoz rengeteg energia kell, ha ez bennünk nem alap, akkor mással kell foglalkozni. (Megjegyzem: Ha valaki azzal tud hozzátenni, hogy megmozgat két követ, akkor tegye meg. Lehet, hogy azon múlik minden és az ad erőt a további munkához. Semmi sem olyan kicsi, hogy értéktelen legyen.)

Jövő:

Sötét. Nagyon sötét. Hihetetlen energiákra van szükség olyan méretű dolgok létrehozására is, amik külső szemmel apró momentumok a világban. Van olyan amit egyszerű létrehozni. Persze. A mainstream adott, a divat egyértelmű, mindenki követheti az épp aktuális tiszavirág hullámokat, de azt hiszem erről most értelmetlen beszélni itt és most. A nagy bulik ideje lejárt. Az emberek nem járnak bulizni. (pontosan az előbb említett dolgok hatása miatt. nem látják már, hogy ez a nagybetűs zenehallgatásról és közösségi élményről szól.) Egyre kevesebb ember van, egyre több előadó és szervező, a kikapcsolódás egy iparág. Ezt pedig nem lehet és nem jó átérezni. (Sajnálom, hogy a kilencvenes évek elején kis pöcsös voltam. Imádtam volna a önfeledt ravebulikat meg a berlini pincerendszerek mélyén rejtőző stroboszkópos, füstös technopartykat)

Minek nevezzelek?
Legyen Underground. Bár nem feltétlenül az egyébként, de talán ez a legjobb szó rá. Gondolkodás, tudatos zenehallgatás és tudatos lét. Mindenki ismeri a mondatot, hogy "Kérném az XY új számát és küldeném mindenkinek aki szereti". Vagy épp gyermekkorom tragikomédiába hajló mondata egy osztálytárstól, arra a kérdésre, hogy milyen filmeket szeret: A premierfilmeket. Na igen. Én ez ellen szeretnék tenni. Nem beszólogatással és harccal. Értelmetlen a hadakozás ez ellen. Nem ez a lényeg. Nem szeretem: BrintiSzpirz. Kérdem én: akkor miért ezzel foglalkozol? Ha tudjuk az irányunkat, akkor foglalkozzunk azzal, aminek értelme is van, valamint előrevisz.

Mutasd meg, hogy lehet máshogy is csinálni. Többet ér, mint a negatív példa. Nehezebb, de természetesebb és hatásosabb. Csak ez működik igazán jól.


Miért csinálod? Mert erre vagyok képes és ha akarnék se tudnék mást csinálni. És miért jöttél el a biztos alaptól, hogy bevállald ezt az ingoványt? Azért jöttem el, mert tudom, hogy ha én nem csinálom meg, akkor az nem fog létezni. Ezt látom magam körül. Mindenhol. Én pedig nem akarom ezt hagyni. Ez a munka teljes embert kíván (sőt), nem lehet más mellett, vagy hobbiból csinálni. Van erre érdeklődés is? (Persze látom, hogy van, de te hogy látod ezt?) 100-150 ember. Sok év alatt. De van. Igazából ha belegondolok, pontosan ezért a pár gondolkodó emberért már most megérte. De persze sose lehet megállni. Ez itt denevérország.

"Apokalipszis savazás"

Tudjátok mit? Indítsunk savazást.

Ez tényleg az én egyszemélyes apokalipszisom, amit pár ember élvezettel(?) olvas, vagy tényleg remeg a kibaszott talaj és forrong a Föld a lábunk alatt?



Igen - Nem
(igen= tényleg ez van. nem=az én sajátom.)



Megtiszteltek vele, ha toltok egy választ, de tényleg. Komolyan érdekel a véleményetek, én meg egyébként is eleget pofázok. Nem kell név, elég az inkognitó, teljesen elég egy igen/nem a kommentek között.

Kieg.: hogy miről beszélek már megint? Szavak helyett:

• Már Kína is ökológiai katasztrófától tart
  
• Történelemhamisítás ellen tüntettek Japánban
• Túl sokat tud rólunk a Google
• Google: javuló szolgáltatások és iráni blokkolás
• Google Earth: újabb közösségi háló vagy maga a kibertér?
• Elolvad a jégtakaró az Északi-sarkon
• Tökéletesítik a lézer alapú nukleáris fúziót
• Vírus okozza a méhek világméretű pusztulását
• Háború lesz Iránban?
  

Tovább is van mondjam még?...

"?"

Hazudtam. Igazából érdekel. És próbálom felfogni. Igazából szeretném azt hinni, hogy elég vagyok hozzá. Próbálom megérteni a körülöttünk lévő világot. Szeretném legalább felhasználói szinten megérteni, hogy mi történik körülöttünk és velünk. Továbbítani is szeretném az információt, igen. De mostanában nem megy. Jelenleg nem tudom eldönteni, hogy abba a problémába ütköztem-e, mint a nemrég említett hölgynél (amikor pont azt láttam, ami volt: semmit), vagy ténylegesen én lettem-e kevés a feladathoz. Mindkét verzió esélyes, mindkét verzió kifejezetten para. (Persze az egyik, csak az én szempontomból). Viszont egy nagy baj van még: Túl sok jel mutat az elsőre. A Google totális hatalomra tett szert. Az információ már nem mennyiség, minőség, vagy lehetőség, hanem szűrés kérdése. Minden tömegcikk és minden elérhető. Minden divat és minden anti. Minden létezik és semmi sem igazi. Mindent megtehetünk és semmit sem teszünk.

A kérdés, hogy mit kezdünk ezzel, nem az, hogy létezik-e.

Kibaszott gyújtóponton ülünk és senkinek sem tűnik fel, hogy ég a seggünk alatt a kanóc.

Tudom, ezzel se értem el szart sem.

"Do it"

Nehéz írni az előző poszt után. De azért megpróbálok. Mit is tehetnék mást, ha már van egy blogom ugye. Az előző blog egyébként egyszerűbb volt. Ösztönből jött, adott volt, zsigeri volt. Ezt már inkább magamnak írom. Meg annak a 10-20 emebernek aki rendszeresen erre fordul és akiről elhiszem, hogy tényleg érdeklik azok a karatkerek amiket írok. Arról a 74-ről akit a botrány érdekel, most hadd ne szólalljak meg. Ők csak az utóbbi pár napban tolták ide az arcukat. Ami azért elég vicces. Nem áll szándékomban tovább vinni ezt a tendenciát, botrányért nézegessétek a kibaszott Balázs meg Mónika show-t. (Mint a 8&8-ban az eladósrác, aki megkérdezte tegnap, hogy ismerem-e Hoze-t. Fájdalmas bólintással tudattam vele, hogy igen, de nem örülök, hogy ilyen témával lesz ismert az LD50) Eme karaktertemető az én szánalmas életem és gondolataim lenyomata, semmi több. De legalább megtudtam, hogy ennyi ember van, akit ez is érdekel. Nekik küldeném a Watch My Dying - Nyers Hát című opuszt, lehetőleg lelki krízis közepén és kialvatlan állapotban.

És ami most van:
Nem tudom mi van most. Nem tudom követni, nem tudom befogadni és már nem is érdekel. Teszem a dolgom, küzdök ahogy tudok. Vannak célok, vannak jó pillanatok, vannak szép remények, vannak okosságok. Őszintén? túl sokminden van, és a töredéke az ami tényleg fontos. Azokkal próbálok foglalkozni.

Ami a legjobban igaz most, az ez:

szánkon a mosoly épít falat a szív és a szem közé hogy ne láthassuk mától azt ami ellenünk termett

Nem fogok azzal foglalkozni ami nem érdekel. Ha látok benne rációt, akkor megfontolom. Juttasd el az agyamig (nem nehéz, hidd el) és talán el is hiszem, fel is fogom. Amíg nem vagy megfelelő input, le fogom szarni azt amit mondasz. Igen, elképzelhető, hogy jókat mondasz. Ha annyira jó, akkor biztos megmarad. Ha pedig nem elég, akkor elmegy a fülem mellett. A hasonló emberek megtalálják egymást. Ez mekkora igazság! Ezer meg ezer pozitív példa sorakozik a mondatok mögött. Hidd el, semmi sem véletlen. Szarrá csépelt mondat, de abszolút reális. A nemet mondás. Na az a durva. És nehéz is. Igen bazdmeg, mindkét oldalon.

Nembaj, a remény hal meg utoljára (mert ő a gyilkos). És ebben a pillanatban is itt van. Megerőszakolom magam és adok mégegy esélyt. Legyen úgy. Rajtam ne múljon. De elegem van a félmegoldásokból. És a legtöbb dolog még annyi se.

Egyébként két olyan ember van most konkrétan akire gyermeki csodálkozással nézek. Azt a hozzáállást képviselik, amiről pofázok és szeretnék látni. Aki tényleg megteszi azt, amiről a többi ember beszél. Ismeretlen ismerősként, vagy régi rokonlélekként segítenek azzal, amivel tudnak, mert látják, hogy kell. Nem mondok neveket. Tudom, hogy olvassák ezt és tudom, hogy most mosolyognak egy nagyot. Köszönöm. Érezzétek a cuppanóst kétoldalt. Remélem kiérdemeltem.

(http://fredy3d.deviantart.com/)

"Every Morning I Fall Apart"

Because it's all in your head
It's in your head
Sad but it's true
It's inside you
Someday you'll see who you're unhappy
Someday you'll see that it's not me
It's all in your head

It's just inside of you
A történet szereplői nem valós személyek, bármilyen hasonlóság csak a képzelet szüleménye. A valóság és köztem előforduló bármilyen egybeesés csupán a véletlen műve.

Érzed? Igen. Durva? Durva. Akartad? Akarta a rosseb. Szóltam előre? Igen... Hallgattál rám? Nem. Kussolsz? Sorry. Tudod mi az igazán durva? Na mi? Hogy igazából én érzem magam szarul. Az a durva. Ne haragudj... Mondom, nem haragszom. De tényleg ne. Hidd már el bazdmeg, nem haragszom. De tényleg? Nem. Akkor? Magamra haragszom. Miért? Mert. Na, de tényleg, miért? Mert én vagyok a fasz és elhittem, hogy érted amit mondok. De azért találkozunk? Nem. Miért nem? Mert nem akarok fasz lenni. De nem vagy fasz. De az vagyok. De majd jobban figyelek és nem kérek hülyeséget. Mindig ezt mondod. De most így lesz. Dehogy lesz így. De. Mondom, nem lesz így, én pedig a saját érdekedben orrbabaszlak ha legközelebb rámnézel. De miért kell ezt? Mert máshogy nem érted meg. De megértem. Soroljam? Sorold. (sorolom) Hú, tényleg. Mondtamén. Most akkor fasírt? Eddig se volt az, csak nyugodtságot akartam és most is azt akarok. Végeredmény? Élni és élni hagyni.

Legközelebb nem fogom magam vissza. Rég volt az idő amikor kieresztettem a hangom és most sem áll szándékomban.
Tisztelet a másik ember iránt.
Legközelebb hörögni fogom ezt a becses információt, hátha úgy jobban megmarad. Túl sokszor mondtam el, hogy ne várhassam az eredményét. Meglepően türelmes vagyok mostanában, kéretik nem kihasználni.

Lehetőleg tisztes távolságból kéretik szemlélni a történéseket. Nem belemászva a kibaszott aurámba, nem belevariálva az életembe, nem belekavarva az amúgy is rezgő nagy lecsóba. Most, hogy elértük a nyugalmat, azt hiszem picit hátra kéne dőlni. Kell az energia, szükség lesz rá. Nagy vihar jön, franc se látja a végét.
Nagyon sokmindent feladtam egy hosszútávú cél érdekében, szükségem van hozzá minden egyes atomomra, örülnék ha én gazdálkodhatnék velük, a saját szám íze szerint. Kipakolom a belem épp, szeretnék egy olyan dolgot összetenni amire példát sem nagyon látunk, nemhogy működő segítséget. Megköszönöm, ha megtisztelsz annyival, hogy tehetem a dolgom és kihozhatom magamból és a helyzetből azt amit ki lehet.

Az én életem pedig az én életem. Meglátod, lesznek még durva információk, örülj, hogy nem vagyok rosszindulatú. Ha az lennék, 100X ennyi könny csorgott volna le a Dunán. De még most sem vagyok gonosz, ahogy eddig se voltam. Addig jó, addig van nyugodtság.

Volt egy ismerősöm régen, ő mondott egy hatalmas igazságot:
Nincs leállt drogos, csak tünetmentes.
Mekkora igaza volt neki! És mennyire nem tudta, hogy mekkorát mondott!
Aztán kiegészítette egy picit:
Nem az a drogos aki minden nap drogozik.
Az a drogos, aki mindig drogozik, amikor lehetősége van rá.
No igen. Itt a hangsúly. Magyarázzam? Ugye nem kell?

Jó lesz ez, csak hagyjátok, hogy megcsináljam. Utána már könnyebb lesz mindenkinek, ígérem.
Nem magam miatt és nem miattatok csinálom ám. Miattunk. Ha nektek jó, az nekem is jó. Ha nekem jó, az nektek is jó. A végén mindenki jól jár. Vagy nem. De legalább megpróbáltuk.

Érezd a hangsúlyt. Inkább kimondom, mint, hogy ne legyen egyértelmű. Ez nem ukáz. Nem agresszió. Egészen egyszerűen tiszta víz egy régi pohárban. Jobb így. A hangszín az információ agyig passzírozása, nem pedig a destroy miatt van. Nem rombolni akarok, hanem építeni. Magamban és másokban is. Remélem érezhető néha.

"Najo"

Mostanában ijesztően rosszul fejezem ki magam. Ha nem ismerném magam, azt hiszem én sem érteném meg amit mondok. Többértelmű szavak, kimondatlan mondatok, sarkított gondolatok tömkelege. Random információk, követhetetlen sebesség és csapkodás. Eddig se voltam egyértelmű, de ez már figyelemreméltó. Közben meg még jól is érzem magam, úgy-ahogy. Ne kérdezd. Én sem értem. Legszívesebben szavakat dobálnék egymásra, minden darabot ösztönszerűen kiválasztva, leképezendő az érzéseket, tartalommal tölve a karaktereket. Én talán érteném. Ti már nem biztos. Majdnem minden mindegy, mint egy holt ajkán a csók. Unom elmagyarázni, unom kimondani, nincs időm megfogalmazni, nincs kedvem összerakni, miközben én töredék szavakból is értem magam. Inkább megcsinálom én, jó? Mizantrópia? Lehet. Öntörvényűség? Hajjaj. Makacsság? Azis. Érdekel? Lehet, hogy nem. Más volt régen? Igen. Zavar? Picit. Néha. Akarok változtatni rajta? Nem biztos. Kellene? Elképzelhető. Pedighát. Annyira hatalmas elvárás, hogy ne kelljen elmagyarázni és szájbarágni? Annyira ritka az, hogy nem mondom, ki mégis érthető? Annyira kevés ember az, aki tényleg felfogja? Annyira egyedi a tartalom, hogy dekódolni kell? Ennyire nincs több ilyen ember?
Picsába.

Túl sokat akarok és túlságosan tudom, hogy van rá példa. Egyébként köszi a kérdést, nem foglalkozom emberekkel. Nemtől függetlenül. Inkább dolgozom. Annak van értelme. Most épp.


Hallgassatok Ulvert. Az újat. Shadows of the Sun. Akkor megérzitek miről beszélek.

"Dunno"

"Én kinek füle van a hallásra

Nem értem meg azt amit mondasz"

Általában jó emberismerőnek tartom magam. Kis idő, egy kevés beszélgetés, néhány elejtett szó vagy mimika elég ahhoz, hogy kialakuljon bennem egy kép az illetőről. Ez nagyrészt utólag be is igazolódik. Néha nem örülök neki.

Volt egyszer egy lány. Nagyon furcsa volt. Bámultam a szemei közé és nem értettem mit miért csinál. Kutattam a szavak közti értelmet, hogy megértsem az indítékokat, de semmit sem találtam a sorok között. Nem értettem a reakcióit és nem láttam a cselekedetek mögé. Egyszerűen megvakultam és megsüketültem mellette. Megmondom őszintén, ez kifejezetten bejött. Tudni akartam, hogy mi történik.

Aztán rájöttem. Rájöttem, hogy amit (nem) látok, az teljesen reális és igazi.
Nincsenek indítékok, nincsenek gondolatok, nincsenek szavak és nincs a cselekedetek mögött direkt szándék. A sorok között sorközök voltak. Semmi más.

Azt láttam és hallottam, ami volt. Semmit.
Kicsit rémisztő volt azért.
( http://messa.deviantart.com/ )

Néha szeretnék magamtól megvédeni embereket. Nem mintha én döntenék egy szint fölött. De jó lenne tudni, hogy van még amiben nyugodtan hihetné(nek)k.

(egyébként tök jó, hogy nem kell felkelni. már csak az éhendöglést kell elkerülni)

( http://aquasixio.deviantart.com/ )

"Celeb"

Sokszor elmosolyodom ezen a kifejezésen.
Meg azokon is, akik komolyan gondolják. (mainly)

Kifejezetten vicces dolog néha a félreismerés.
("megtisztelő")

(a celebek szoktak éhenhalni néha?)

Hazudnék, ha azt mondanám, néha nem élvezem.
Ettől függetlenül én csak egy kibaszott fanatikus fasz vagyok, akinek összejött pár dolog és próbálja azt csinálni amit szeret.
Semmi több.

Aki ennél többet lát bele, az egy buta tini.


Watch My Dying : Sztereotip
Hallgatom az ütemet
Rezgeti az üveget
Nézem a tenyereket
Ütik a negyedeket
Egyszer jobbra
Máskor meg balra át
Engem most csak
Más hatna meg tán
/De/ ez itt
Megint nem az a parti,
Amire vártam,
De itt maradni muszáj
...ha jegyem van
Sírva vigadnék
Mehet a menet
Amíg megszakad még

Soha nem elég
Soha nem elég
Sohasem
Legyen ami szól
Zene, ami jó
Odalenn
Nincsen még vége a táncnak
Nincsen pardon, nincsen bocsánat
Csak hímek nőstényekkel
Csupa díszpéldány
Sehol egy ember
Falnak a poharat, kezeket fel

Valami fura figura
Kezeli a lemezeket
Ugyanaz, aki a kapuba
Teszi a reteszeket
Soha nem elég
Soha nem elég
Sohasem
Legyen, ami szól
Zene, ami jó
Odalenn
Megakad a tű
Megakad a tű
Valahol
Ugyanaz a szó
Ugyanaz a szó
Zakatol

28 Milliseconds Before Death

Alkottam egy mixet.
Kaotika, csapongás, széttört ritmikák, hangulatszőnyegek, zajok és zörejek, néhol végletekig túlzó sebesség, de visszatérő ambient és romantikus tetőrőlfejestugrás (a dzsungelbe).

Olyan, mint amikor a Predator szerelmes lesz, aztán jól megzavarodik tőle az elektronikája, végül meghal, de nem érti.

Egy történet 28 milliszekundumról, amikor lepereg előtted az életed filmje, de nem bírod követni, pedig lehet, hogy tök szép képek váltakoznak. (Sőt).
(Láttátok a Waking Life-ot?)

setlist:

Parov Stelar - Storm
José Gonsalez - Heartbeats
WISP - Negions Fail
Leftfield - Snakeblood
Omni Trio - Haunted Kind
Angerfist - Kidnapped redneck
Aphex Twin - Green Calx
Younger Btrother - I am a Freak
Casio Samples - When I was only five
Venetian Snares - Sporto Fucking Sellout Cocksuckerface
Ulver - Limbo Central (Theme From Perdition City)
Parov Stelar - Psychedelic Jazz
A Perfect Circle - Judith (Danny Lohner remix)
Björk vs Photek - I Miss You
Recoil - Strange Hours (feat. Diamanda Galas)

Az első és az utolsó track, valamint számos átkeverés aláfestése: 28 Days Later original soundtrack
Néhány helyen pedig: The Beach original soundtrack

A direktlink a cover mögött:

"Can you hear what I am saying?"

Nem (csak?) azért nem írok, mert leszarom. Azért nem írok főképp, mert nem tudok. Túl sok dolog, túl sok információ, túl nehéz egyben átlátni, túl túl, túl.

Fejben megvan, a szavak már kevesek.

‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Címszavak, gondolatdarabok, mérföldkövek, whatever.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Mostantól nem kelek korán. Hiszek abban, hogy ha valamit két vállal tolok előre, akkor az haladni fog. Ha mi nem akkor ki? Senki. Csinálni kell, ennyi a lényeg. Ja és nem kelek korán.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Megint készül valami, de egyre nehezebb követni a sebességet. Erősen nem egyértelmű. Monumentális, zsigeri, iszonyat energia, de túl sok a lehetőség benne. Kifejezetten érdekes. A pad megvan, remélem onnan nézem végig. A szar csak azt végignézni, hogy másokban ez hogy jön le. Na az tényleg szar.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡

You know enough to know the way
Six billion people just one name (I found)
I found tomorrow in today
Apocalyptic and insane, my dreams will never change
You wanna be the one in control
You wanna be the one who's alive
You wanna be the one who's old
It's not a matter of luck, it's just a matter of time

Stand out on the edge of the earth

Stand out on the edge of the earth
Dive into the center of fate
Walk right inthe sight of a gun
Look into the new future's face
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Egyre durvábbakat álmodom mostanában. Hosszú storyk, kifejezetten durva hangulatokkal. Főleg hangulatokkal. És nem a legjobbak.
Fura. Évek óta alig álmodom. Csak néha, hullámokban. Ez pont egy olyan. (Gergő az azt hiszem, aki már csak a ciklusokat számolja. Node ő már mindenben)
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Finom utalások. Válogatott szavak. Mondanivalóval tömött karakterek. Arôme. Még az is lehet, hogy elhiszem.
Voltimás,leszismás,kitudja,jólenne.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Kettőkor akarok elaludni. Minden nap. Az olyan tök jól hangzik és még rendszer is.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Néha már meg se szólalok, mert tudom, hogy fölösleges. Egyre gyakrabban. Minekis.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Örülnék, ha nem aggódnál, kösz, megoldom. Tényleg kösz. Mondom, hogy megoldom.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
Vihar előtti csend.
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡‡
(Fscwasteland)